Esőáztatta pénteken, bezsúfolódva a Társaskör pincéjébe nyitottunk Wekerlei Napokat, Molnár Krisztina grafikusművész harmóniát sugárzó wekerlei tematikájú képeivel körülvéve.

Aztán másnap reggel, szombaton szomorkásan bámultuk a legördülő esőcseppeket az ablakon – tán elmossa az eső az egész ünnepséget? Délutánra azonban eltűntek a felhők, és mire négykor kiballagtunk a térre, már javában folyt a készülődés. Hamarosan elkezdtek szállingózni a környékbeli lakók, úgyhogy az egész napos rossz idő ellenére késő délutánra egészen benépesült a tér. Nagy sikere volt a borútnak, melynek szervezői arra törekedtek, hogy az ország valamennyi jelentős borvidéke képviseltesse magát. A vásárfiát keresők igazán izléses ajándéktárgyak közül válogathattak, és a kicsik sem unatkoztak.

babák a bőröndben

brémai muzsikusok

wekerlei órák

sül a kolbász

gyerekparadicsom a Zrumecky kapu alatt

Vasárnap délelőtt a Katáng együttes nyűgözte le a kicsiket és szüleiket, majd gyermek néptánc következett.

A szolidaritás terén a fogyatékkal élők nehézségeinek bemutatására fókuszáltak. A sütisütő verseny sós sütijeit egy órától lehetett kóstolni. A mi családunk itt technikai szünetet tartott, mert a jó időt kihasználva muszáj volt még megejtenünk egy kerti grillezést...

Délután még elcsíptük Szalóki Ágit, és a Nemadomfel együttest.

És persze közben társasági életet éltünk, találkoztunk régi és újdonsült barátainkkal, pletykáltunk, iszogattunk...

ismerősök

ismeretlenek

a néma szemtanú